Van valami egészen természetellenes abban, amikor egy ismerős arc rossz helyen bukkan fel. Főleg, ha az illető az édesanyánk, aki éppen a konyhaasztal alatt rejtőzik, és olyan mosollyal néz ránk, amelyből minden szeretet hiányzik. Jessica Chastain új horrorfilmjének előzetese pontosan egy ilyen képsorral hívta fel magára a figyelmet. A színésznő alakja szinte pókszerűen kicsavarodva jelenik meg, miközben az arca továbbra is felismerhető. Nem a külseje idegen, hanem az, ahogyan használja azt.
A másik mami (Other Mommy) 2026. október 8-án került a magyar mozikba. Rob Savage rendezése egy család történetén keresztül építkezik, de nem a megszokott kísértetházas recept szerint. Itt ugyanis nem az a legfontosabb kérdés, hogy mi rejtőzik a sötétben, hanem az, hogy kiben bízhatunk meg, amikor már a saját otthonunk sem nyújt biztonságot.
Amikor két anya van, de egyikük sem az, akinek látszik
A történet középpontjában a hétéves Bela áll, akit Arabella Olivia Clark alakít. A kislány látszólag hétköznapi életet él szüleivel, Ursulával és Russ-szal. Az édesanya sokat dolgozik, az apa pedig több időt tölt otthon a gyermekével.
A család életében azonban megjelenik valaki, akit Bela Másik Maminak nevez.
Az idegen lény kezdetben furcsa társaságként közeledik hozzá. Beszélget vele, figyel rá, és fokozatosan egyre fontosabb szerepet próbál elfoglalni az életében.
Csakhogy a Másik Mami megszólalásig hasonlít az igazi édesanyjára.
A lány számára ez különösen nehéz helyzetet teremt. Egy kisgyerek számára a szülő hangja, arca és mozdulatai jelentik az ismerős világ biztos pontjait. Bela viszont éppen ezekben nem lehet többé biztos. A horror alaphelyzete ezért jóval nyugtalanítóbb egy egyszerű szörnytámadásnál. A fenyegetés nem kívülről érkezik, hanem egy olyan kapcsolatot másol le, amelyre a gyermeknek szüksége van.
Jessica Chastain ezúttal saját magától is félhetne
Jessica Chastain neve elsősorban olyan drámai szerepekből lehet ismerős, mint A segítség, a Zero Dark Thirty – A Bin Láden hajsza vagy a Tammy Faye szemei, amelyért Oscar-díjat kapott.
A horror műfaja azonban korántsem idegen számára.
2013-ban már szerepelt a Mama című természetfeletti horrorban, 2019-ben pedig Stephen King Az című történetének második filmes fejezetében alakította a felnőtt Beverly Marsht. A másik mamiban mégis újfajta feladatot kapott: egyszerre kell megformálnia a valódi Ursulát és azt a természetfeletti lényt, amely az édesanya külsejével próbálja megszerezni Bela bizalmát. A színésznő a film bemutatója körüli interjúkban arról beszélt, hogy a két figura közötti különbséget nem pusztán sminkkel és vizuális effektekkel kívánták megteremteni.
A Másik Mami mozgása, testtartása és arckifejezése is más. Chastain fizikai játékát kaszkadőrmunka és digitális effektusok egészítik ki.
Ez azért különösen érdekes, mert a film fenyegetése nem egy teljesen ismeretlen külsejű szörnyön alapul.
Éppen ellenkezőleg.
A lénynek nagyon is emberinek kell látszania ahhoz, hogy a jelenléte igazán zavaró legyen.
Egy regény, amely egy gyerek szemével mutatta meg a rémületet
A másik mami Josh Malerman 2024-ben megjelent, Incidents Around the House című regényéből készült.
Malerman neve a horrorrajongóknak már ismerős lehet, hiszen ő írta a Madarak a dobozban alapjául szolgáló Bird Box című regényt is. Annak 2018-as Netflix-adaptációjában Sandra Bullock alakította a főszerepet.
Az Incidents Around the House egyik legfontosabb sajátossága az elbeszélésmód.
A könyv ugyanis Bela szemszögéből meséli el a történetet, a gyermek saját nyelvén és gondolatvilágán keresztül.
Ez merész írói döntés. Egy felnőtt olvasó sokszor hamarabb felismeri a veszélyt, mint a történetet elmesélő gyermek. Olyan apró jeleket is észrevehet, amelyeknek Bela még nem tulajdonít különösebb jelentőséget.
A filmváltozat forgatókönyvét Nathan Elston írta, aki korábban az Utódlás című sorozaton is dolgozott.
Az adaptáció egyik legnagyobb kihívása éppen ebből adódik. Amit a regény a kislány belső világán keresztül képes érzékeltetni, azt a filmnek képekkel, hangokkal és színészi játékkal kell megmutatnia.
Ráadásul úgy, hogy a néző számára a fenyegetés fokozatosan váljon egyre nyugtalanítóbbá.
A rendező, aki egy videóhívásból is képes volt horrort készíteni
Rob Savage neve akkor vált igazán ismertté a műfajban, amikor 2020-ban elkészítette a Host című horrort, amely Magyarországon Az utolsó rítus címen is ismert.
A mindössze 57 perces produkció a koronavírus-járvány idején született, és egy internetes videóhíváson keresztül zajló szeánsz történetét mesélte el.
A film egyik különlegessége az volt, hogy a rendező a videókonferenciák hétköznapi képi világát használta fel a félelemkeltéshez.
A képernyőn felvillanó apró mozdulatok, váratlan hangok és megszakadó kapcsolatok olyan eszközökké váltak, amelyekhez korábban alig nyúltak a horrorfilmesek.
Savage később elkészítette A mumus (The Boogeyman) című 2023-as Stephen King-adaptációt is.
A másik mamival ismét egy családi otthonba helyezi a természetfeletti fenyegetést, de ezúttal a főszereplőket összekötő érzelmi kapcsolatok kerülnek előtérbe. A produkció mögött ráadásul a Blumhouse Atomic Monster áll, amelynek meghatározó alakja James Wan. Az ő nevéhez olyan horrorfilmek és filmsorozatok kötődnek, mint a Fűrész, az Insidious vagy a Démonok között. A film tehát nem pusztán egy Oscar-díjas színésznő rövid kirándulása a horror világába. Egy olyan alkotói csapat munkája, amely komoly tapasztalatot szerzett a műfajban.
A legijesztőbb pillanat nem feltétlenül a szörny megjelenése
A modern horrorfilmek gyakran abból indulnak ki, hogy a szereplők eleinte nem hisznek a természetfeletti jelenségekben. A gyermek meglát valamit a szobájában, a szülők megnyugtatják, majd a történet jelentős része azzal telik, hogy a család lassan felismeri a fenyegetést.
A másik mami másként közelít ehhez a helyzethez.
A film viszonylag hamar túllép azon, hogy a felnőttek puszta képzelődésnek tekintsék a gyermek félelmét. Ez fontos történetvezetési döntés, mert így nem kizárólag a szörny kilétének kérdése kerül előtérbe, hanem az is, hogy egy család mit kezd a már felismert veszéllyel.
A történet ugyanakkor egy másik, sokkal hétköznapibb feszültséget is felhasznál.
A gyerekek sokszor olyan családi konfliktusokat is észlelnek, amelyekről a felnőttek azt gondolják, hogy sikerült elrejteniük előlük.
Egy megváltozott hangnem, egy félbeszakadó beszélgetés vagy egy váratlan veszekedés számukra is jelentéssel bír, még akkor is, ha nem értik pontosan, mi történik.
A másik mami természetfeletti fenyegetése ebből a bizonytalanságból is táplálkozik.
És ettől válik érdekessé a film alapötlete. Nem egyszerűen azt kérdezi, milyen egy gonosz szellem, hanem azt is megmutatja, mennyire kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet egy gyermek, ha az ismerős dolgok hirtelen idegenné válnak.
A rémisztő előzetes után megosztó lett a fogadtatás
A film első előzetese különösen Jessica Chastain torz testtartású, természetellenesen mosolygó alakja miatt keltett feltűnést.
A bemutató után azonban kiderült, hogy a kritikusok korántsem fogadták egyöntetű lelkesedéssel az alkotást.
Több értékelés szerint a film látványvilága és néhány rémisztő jelenete figyelemre méltó, a történetvezetés azonban túl gyors, a szereplők közötti kapcsolatok pedig nem mindig kapnak elegendő időt a kibontakozásra.
Más kritikák éppen Chastain játékát és Savage vizuális ötleteit emelték ki pozitívumként.
A véleménykülönbség mögött egy érdekes műfaji kérdés is meghúzódik.
Mennyire kell egy horrorfilmnek részletesen megmagyaráznia a természetfeletti fenyegetést? És mennyit veszít a titokzatosságából, ha mindenáron látványos jelenetekkel próbálja fokozni a félelmet?
A másik mami esetében több kritikus is azt kifogásolta, hogy a film túlságosan gyakran támaszkodik hirtelen ijesztésekre, miközben a családi drámában rejlő lehetőségeket kevésbé bontja ki.
A közönség érdeklődését ugyanakkor a negatív kritikák sem akadályozták meg. A film az első észak-amerikai hétvégéjén 27,5 millió dolláros bevételt ért el, világszerte pedig 45 millió dollár fölött nyitott.
Ez jól mutatja, hogy egy erős alapötlet, egy ismert főszereplő és egy emlékezetes előzetes még mindig komoly figyelmet tud kelteni a horror műfajában.
Halloween előtt különösen jókor érkezett
A másik mami nem egy több évtizedes franchise újabb része, és nem is egy régi horror újrafeldolgozása. Egy alig kétéves regényből készült adaptáció, amely önálló történettel próbálja megszólítani a közönséget.
Ez már önmagában figyelemre méltó egy olyan filmes környezetben, ahol a jól ismert címek folytatásai és újraértelmezései folyamatosan jelen vannak.
A film ráadásul egy régi horrorötletet vesz elő új köntösben: a hasonmás alakját.
A filmtörténetben sokszor találkozhattunk olyan szereplőkkel, akik saját maguk vagy szeretteik másolatával kerültek szembe. Az ilyen történetek azért maradnak hatásosak, mert a felismerhetőség és az idegenség egyszerre van jelen bennük.
Jessica Chastain alakja éppen erre épít.
A néző pontosan tudja, hogy egy ismerős ember arcát látja. A látvány azonban folyamatosan azt sugallja, hogy valami nincs rendben.
A másik mami azoknak lehet érdekes halloween előtti moziválasztás, akiket a démoni megszállottság, a hasonmások és a családi környezetben játszódó természetfeletti horrorok vonzanak. Arra viszont érdemes készülni, hogy az alkotás a visszajelzések alapján inkább intenzív, látványos ijesztésekre épít, mint lassan kibontakozó lélektani feszültségre.
A film egyik legerősebb ötlete ettől még világos: ezúttal nem egy idegen szörny próbál bejutni a házba, hanem valaki, akinek az arcát a család minden tagja ismeri.
És ettől a konyhaasztal alatt felbukkanó mosoly egészen más jelentést kap.
