Jennifer Grey nemcsak főszereplőként, hanem producerként is részt vesz a Dirty Dancing folytatásában. Ez a kettős szerep azért fontos, mert a tervek szerint a folytatás nem a múlt másolására törekszik, hanem annak tiszteletteljes folytatására, friss hangsúllyal. Az alkotói alapelv Patrick Swayze karakterének kezelésében is tetten érhető: a koncepció szerint nem pótolják digitális trükkel vagy sietős újraszereposztással.
A tervek szerint a folytatás középpontjában egy idősebb, sokat látott Baby áll, és a történet az 1990-es évek elején játszódik, visszatérve a Catskills világába. Ez a nézőpont elmozdulását is jelenti: a hangsúly a felnövésből a megérkezés felé tolódik, valamint a női ügynök és a saját hang visszaszerzésének témája kerül előtérbe.
A kreatív csapat a cikk szerint utalásokkal, gesztusokkal és ismert motívumokkal kíván visszahozni elemeket, de erőltetett idézőjelek nélkül. Archív anyag csak akkor kerülhet szóba, ha az jogilag és emberileg is rendben van. A zenében a 1990-es évek palettája keveredhet az eredeti film ikonjaival, a koreográfia pedig a klasszikus érzékiség és a korszak ritmusainak találkozását célozza.
Az ikonikus emelés mint elem a cikk szerint nem szent kellékként, hanem a kapcsolódás nyelvének részeként jelenhet meg. A produkció a nosztalgia és az új élmény közötti feszültséget érzelmi folytatásként kívánja kezelni, nem remake-ként és nem nosztalgiatúraként. A kosztümök és díszletek textúrája a korszakváltást meséli majd el, a folytatás pedig a test, a bátorság és az önazonosság tánca marad, a határátlépések pedig a beleegyezés, a hatalom és a gondoskodás nyelvén szólalnak meg.
Jennifer Grey producerként a cikk szerint a történet erkölcsi iránytűjeként és a részletek őreként működik közre. Fontos azonban leszögezni: a fenti koncepcióelemek tervek, nem hivatalos, végleges alkotói döntések. A folytatás forgatásáról, megjelenési dátumáról vagy premierdátumáról nincs megerősített információ, és az sem állítható, hogy Grey rendezné a filmet.
